Fűthető gumiabroncs
Tél és csúszós utak. Ez egy autóvezetőnek sem a kedvence. Ahhoz, hogy viszonylag normálisan lehessen közlekedni természetesen szükséges a téli gumi, de az is sokat segít ha már felszórták az utakat és felolvadt a hó. De addig…, a keményre döngölt, fagyott havas úton való elindulás (főleg emelkedőn) nem egy egyszerű mutatvány.
Egyszerűbb volna, ha a jég felolvadna a kerekek alatt? Ha pl. fűthető volna a gumiabroncs, akkor talán igen. Jobb volna a tapadása mind jeges úton, mind a már letisztított de fagyos útfelületen. Elindulásnál vagy lassú haladásnál a síkosra kijárt keréknyomban a meleg abroncs felolvasztaná a jeget vagy havat ezzel biztosítva jobb tapadást. Ha olyan olyan hideg az idő, hogy az olvadás már nem megy végbe, akkor is a meleg gumi lágyabb lesz, jobb a tapadása.
A melegítést a gumiabroncs anyagába épített fűtőszálak végzik (mint az ablakfűtés). Az energia álló helyzetben származhat az autó elektromos rendszeréből, mozgás közben pedig a súrlódási energiából. Ha a fűtőszál kellően jó hővezető képességű anyagból készül, akkor a kerekek forgási és az állórészhez (tengely?) rögzítve, a súrlódási energiát felhasználva hőt termelhet, ha már mozgásban van a jármű.
Forrás: inteoria.com
"Csavar" kerék
Vajon működhetne egy olyan megoldás a felniknél, ami lehetőséged adna többféle szélességű gumiabroncs használatára is? Ráadásul úgy, hogy ehhez nem kellene lecserélni a gumiabroncsot.
Mi volna, ha létezne olyan felni, melynek szélessége változtatható? A felni szélességét úgy lehetne változtatni, mint amikor egy egy csavart és egy anyacsavart összeillesztünk, és az anyát fixen tartva csavarjuk a csavart. A meneten elfordulva távolodni fog a csavar fejétől.
Ezt a mozgást felhasználva, a felnit két félre osztva és egy tengelyen forgatva, akár menet közben is szélesíthető volna. Persze ehhez szükséges egy megfelelően rugalmas, és széles profilú abroncs, ami le tudja követni a szélesedő felnit. Valószínűleg nagyobb szélesítés nem érhető el ezzel, de talán már egy 10-15%-os igen, és ez is tud adni plusz tapadást.
Városon belül, a kátyús utakon összehúzzuk a felnit, az abroncs magasabb lesz, kicsit ballonosabb – kényelmesebb. Ha kimegyünk az autópályára, ott szélesítjük, nagyobb tapadást és biztonságosabb útfekvést kapunk.
hm?
Forrás: www.inteoria.com
Átlátszó touchpad
Miért ne lehetne minden LCD monitor érintés érzékeny? Gyakorlatilag “csak” annyi kell hozzá, hogy a kijelzőre felkerüljön egy újabb réteg mely a fizikai kontaktust alakítja át elektronikus jellé, illetve parancsokká. Talán arra sincs szükség, hogy ez a réteg egybe legyen építve a monitorral, akár utólag is hozzáilleszthető volna? Ha a réteg egy külön perifériaként készülne, melyet utólagosan csatlakoztathatunk a számítógéphez (mondjuk USB porton), mint egy beviteli eszközt. Egy szoftver segítségével a monitoron megjelenített információkat összeveti az “érintőkijelző” (végül is ilyen funkcionalitásában már nem kijelző) által generált információkkal és vezérli a funkciókat.
Az adaptert a már előre megvásárolt kijelző elé lehetne akasztani, mint egy monitorszűrőt, a mérettel sem volna probléma, mivel külön-külön legyártható volna az össze mérethez és arányhoz. Gyakorlatilag úgy működhetne, mint egy egér vagy inkább, mint egy átlátszó touchpad.
Forrás: inteoria.com
Nos, hát mégis van ilyen, de ezek szerint elég kicsi az ismertsége:
Különvélemény kesztyű II.
Ez az ötlet annyiban tér el a korábbi optikai kesztyűs interface-től, hogy az újainkat itt nem egy adott felületen kell mozgatni a használatához, hanem egymáshoz kell érinteni azokat.
A kesztyű anyagába szőtt vezető szálak biztosítják a mozgás érzékelését. A szövés egymást keresztező szálakból áll, melyek sűrűsége biztosítja az érzékenységet, illetve a felbontást. A kesztyű anyagába beszőtt szál egymáshoz érintésekor az elektromosan vezető szálak az adott keresztezési ponton zárják az áramkört, így küldik a jelet egy rádiós jeladónak, majd a gépnek.
A kurzor mozgatása az újak egymáshoz dörzsölésével történik. A hüvely és a mutató új hosszirányú dörzsölése a vízszintes, a kereszt irányú, a függőleges mozgást biztosítja.
Bal egérgomb: kijelölés egy érintés, a megnyitás a dupla érintés.
Jobb egérgomb: középső új dupla érintése a jobb klikknek felelhet meg.
Forrás: inteoria.com
Panel szélmalom
Ha már panel program és energia megtakarítás, akkor már miért lehetne a leginkább passzív megoldások mellett (kevés aktív, pl. napkollektor) több aktív energiamegtakarító/termelő elemet is használni?
Legyen az gazdaságos, megújuló energia, például a szél. A szélkerekeket, szélerőműveket mindenki ismeri, ám ezek nagy méretűek, ahhoz hogy a házak közé, a városban letelepíthetőek legyenek. Emellett az sem mellékes, hogy a házak között elég sok lehet a szélárnyékos zóna.
Na de, ha a panelek tetejére tesszük a szélkerekeket, akkor más a helyzet. A legtöbb panel általában 10 emelet magas (a nagyobb városokban), amely kb. 30 méternek felel meg. Ilyen magasságban már nem nagyon van szélárnyék, így ha fúj a szél, akkor akadálytalanul forgathatja meg a szélerőművet, és termelhet elektromosságot.
Egy másik gondolat, hogy ha a szélgenerátort levisszük a lakásokig. Egyre több mini szélkerék lát napvilágot, mellyel jó pár száz watt már megtermelhető.
Itt egy pár példa:
Aero 600w a hordozható szélerőmű, mely sejtéseim szerint 600 watt termelésére képes, vagy a 100 Csoda kiállításon is látható magyar formatervezési díjjal jutalmazott szélgenerátor.
Ha az ilyen kis szélgenerátorokat a lakások erkélyére helyeznénk ki, akkor akár lakásonként megtermelhető a energiamennyiség (megfelelő szélerősség és időtartam esetén) akár az esti tévézés, vagy mosás energiaszükségletét fedezheti, s nem mellesleg a környezetet is kímélhetjük vele.
Forrás: inteoria.com
Stylus gyűrű
Ez egy igen egyszerű megoldás az érintőkijelzős telefonok és a vastag újak között feszülős és feloldandó problémára. Vannak már nagyon érzékeny kijelzők, vannak különböző böködő ceruzák (stylus), amelyek megkönnyítik az életünket, ha egy ilyen telefonon próbálkozunk navigálni. A legtöbb problémát az okozza, ha túl kicsik az ikonok, gombok (lásd Windows mobile...) amire rá kellene bökni a kijelzőn, hogy a kívánt hatást elérjük. Persze használhatunk cerkát is, de kis szereti ha ott fityeg (legtöbbször nincs neki hely a telefonban) a mobilunk sarkán egy zsinóron.
Erre, egy kicsit egyszerűbb megoldás ez a a gyűrű, mely gyakorlatilag az újunkat alakítja át egy stylus-szá, úgy, ha annak végére húzva,a belőle kiálló kis heggyel tudjuk böködni a kijelzőt. A gyűrű nem zárt, illetve rugalmasan alakítható (pl. ha fém a magja), így nagyjából bármilyen vastagságú újat böködésre alkalmassá tud tenni. A külső bevonat lehet műanyag, vagy inkább gumi, vagy akár vegyes is. (fém gyűrű, műanyag bevonatú pöcök), hogy a kijelző ne sértse fel.
Amikor pedig nincs rá szükség, a pöcköt visszafordítva, ékszerkén is hordható, így mindig kéznél lesz, ha szükséges valami nagyon kicsire kattintanunk a kijelzőn...
Forrás: inteoria.com
Szilikon billentyűzet
Az érintőkijelzős mobilok elterjedésével egyre több esetben merül fel a kérdés:
A vitruális qwerty vagy kihúzható az igazi?
Az előbbi nem növeli a telefon mértét, könnyedén variálható (nyelv, forma, stb.), viszont nem túl kényelmes, nem túl pontos. Az utóbbi használata jóval egyszerűbb, a fizikai gombok érintése megkönnyíti a gépelést, azonban adott esetben nagy helyet foglal, a mechanika meghibásodhat.
Az alábbi ötlet kicsit átmenet a kettő között. A telefonokon használjuk a virtuális billentyűzetet, azonban ezen felül egy billentyűzet is elhelyezkedik. A működés nagyjából úgy képzelhető el, mint a normál gombsornál, ahol, ha benyomjuk a gombot, akkor annak fonákján egy ”pöcök” nyomást gyakorol egy érzékelőre és stb… A billentyűzet ez esetben eltávolítható, illetve rugalmasan felhelyezhető, szilikon alapanyagú, áttetsző, ha nem használjuk, akkor egyszerűen csak levesszük a készülékről. A gombsor kialakítása egy teljesen víztiszta, átlátszó szilikon, mely mint egy nagyító lencseként is funkcionál, hogy az alatta levő kijelzett betűket könnyedén láthassuk.
Bár az igaz, hogy ez csak a rezisztív technológiás (ahol a stylus is működik) kijelzők esetében használható.
Amellett, hogy könnyen fel- és levehető, tárolás és tisztítása is egyszerű, mivel ”csak egy gumidarab”. Legyártása sem kerül sokba, illetve a méretek megadása után, gyakorlatilag bármilyen telefonhoz legyártható.
A tárolásra, akár alkalmas lehet a csuklónk is, ha színezve is van, akkor, mint egy karszalag, viselhető. (színezett verziók esetében a gombok maradnak víztiszta anyagúak)
Forrás:
Eg ymásik megoldás hasonló problémára:
Tájékoztató sms
Egy olyan szolgáltatás, ahol a mobil cellainformáció helymeghatározási jellemzőjét használjuk fel. A cellainfó segítségével már nagyon nagy pontossággal behatárolható egy telefon helyzete. A szolgáltatás lényege, hogy első kézből kapjunk információkat az minket érdeklő témákról, de csak akkor, ha releváns lehet. Ebben az esetben, ha megközelítem az általam választott témával kapcsolatos helyet, akkor sms-ben megkapom az adott helyhez kapcsolódó információt. Ehhez az sms infót is össze kell álltani, amit a telekommunikációs cégek partnerei (éttermek, ruhaüzletek, műszaki áruházak, utazási cégek, stb.) küldenek be a szolgáltató felé, adott időközönkénti frissítéssel. Egy partner adott időszakra csak egy sms infót adhat meg, amellyel felülírja a korábbit. Példák: Sétálok a városban, és elmegyek egy McDonalds előtt, akkor kapok egy sms-t az éppen akciós menüről, ha a kedvenc mozim előtt megyek, akkor a fél órán belül induló filmekről, esetleg akciókról. Utazási iroda előtt, a legfrissebb akciós utakról. A partnerek díjazás ellenében adhatnak meg információkat a szolgáltató felé, az előfizetők előre megadhatják, hogy milyen témában, mely városban fogadnának info sms-t. Az előfizetési díjért cserébe, ha felmutatják a telefonjukban tárolt üzenetet, akkor a kiválasztott partnernél kedvezményesen vásárolhatnak, vagy épp így kaphatnak információt a ”titkos” akciókról. Előnyök a partnereknek: több vevőhöz és célzottan jut el az információkat Előnyök az előfizetőknek: első kézből kapnak információk az akciókról, és akkor amikor releváns, amikor ott vannak a környéken. Feleslegen nem spam-elik Őket. Előny a telko szolgáltatónak: Többletbevétel, mind a partnerek felől, mind az efik felől. Hasonló jellegű szolgáltatás már kialakulóban van, de gps és google maps alapon. Ezekkel szemben azonban annyival egyszerűbb, hogy nem szükséges gps képes telefon, sem pedig valamilyen térképes szoftver sem. Emellett nem kell folyamatosan figyelni, vagy rákeresni az adott szolgáltatóra, mert itt automatikusan jön az információ, ha a közelben vagyunk.
Forrás: http://inteoria.com/?p=26
Különvélemény kesztyű
Biztosan mindenki ismeri a Különvélemény című filmben felbukkanó különleges kesztyűs beviteli eszközt. Na én valami ilyesmit gondoltam ki, de némileg egyszerűbb megoldással. Bár, az én kesztyűmmel nem lehet a levegőben hadonászva iránytani a számítógépet, de bármilyen felületen lehet vele dolgozni. Gyakorlatilag 3 optikai érzékelőből áll (ami az optikai egerekben is van), egy a hüvelyk újra, egy a mutató újra és egy a középső (?) újra kapcsolódik egy-egy gyűrűvel. Az optikai érzékelők a gyűrűk végén helyezkednek el, ezek pedig az adatokat egy központi egységbe továbbítják, mely bluetooth vagy rádiós kapcsolattal továbbítja a mozgási adatokat a számítógép felé. A különböző egérfunkciók mozgáskódját a fenti rajzon láthatjátok. A gondolat igazából onnan jött, hogy engem speciál többször zavar, hogy az asztalon dolgozva az egérrel, eléggé kényelmetlenné válik a mozgás, főleg a csuklónak. Mennyivel könnyebb lenne, ha tudnánk pihentetni a kezünket, mondjuk a combunkon. Ha meg már ott pihentetjük, akkor akár onnan is vezérelhetjük.
Forrás:
Notebook 3 kijelzővel
Úgy tűnik, hogy előbb-utóbb lesznek olyan notebookok a piacon, melyeknek a normál kijelzője mellett lesz egy másodlagos, kinyitható kijelzője is. Erre már egy pár "érdekes" próbálkozást láthattunk:
http://www.hoc.hu/hir/19051-notebook-dupla-kijelzovel.html
http://www.geeks.hu/hirek/081222_dupla_kijelzo_notebook_a_lenovotol
Ha kellően "mozgékony" forgópontokat sikerül beletenni, akkor egy kiegészítő billentyűzettel, páros munkaállomás is lehet belőle (kép később). Forrás:
Erre a problémára gondoltam ki a képen látható 3 képernyős megoldást, amely teljesen kinyitva akár prezentációk bemutatására is alkalmas nagy kijelző felületet tudna biztosítani, végszükség esetén akár TV is lehetne. Összehajtva pedig egy normál notebook-ként funkcionál.
wish the fish
- Karitatív célú felajánlások/kívánságok (étel, ruha, egyéb használt cikk, munkaerő)
- Jótékonyság (gyógyászati célok, lakás problémák)
- Kisállatok (ingyen elvihető állatok, gazdi kereső)
- Távoli rokonok
- Álmok, csodák
Forgalomirányító GPS alapon
Ma már van olyan autó, ami automatikusan tartja a követési távolságot, van amelyik magától le is áll, ha, illetve fékez helyettünk, ha mi nem figyelnénk az előttünk haladóra.
Olyan miért nincs, ami megakadályozza, hogy össze is ütközzünk? mondjuk egy kereszteződésben.
Ma már halál pontosak a GPS-ek. Miért nem tesznek minden autóba olyan GPS chip-et, ami folyamatosan figyeli a jármű sebességét, ezt össze is veti más, a közelben mozgó járművekkel (persze, amiben szintén van ilyen chip). Lehet, hogy rosszul gondolom, de sztem nem volna nagy művészet, ha ezeket össze is hangolnák.
Ha a megfigyelt járművek sebességéből, haladási irányából az következne, hogy keresztezik egymás útját, tehát ütközés várható, akkor be is avatkozna az szerkezet. Először csak figyelmeztető hanggal jelezné a veszély, majd le is fékezné a járművet, megakadályozva ezzel azt, hogy keresztezzék egymás útjait, összeütközzenek.
Ha elsőre még nem is a személyautókban használnák, hanem pl. a teherautóknál, vagy épp a vonatoknál, akkor talán teljesen kizárható lenne a vonatok egymásnak ütközése, vagy épp a vasúti kereszteződésen áthaladó autókkal való ütközés.
Lehet, hogy már van ilyen??
Majdnem:
http://www.sg.hu/cikkek/65837/gps_kerult_a_mav_mozdonyaira
Forrás:
Ráfutásos balesetek megelőzése
Biztosan mindenki tudja már, hogy az új Volvokban van már az az automata fékrendszer, ami figyeli az előttünk haladó jármű sebességét, és hirtelen fékezésnél (asszem 50km/h-ig) a mi beavatkozik, és lefékezi az autónkat, hogy nehogy csattanjunk, vagy épp egy figyelmetlen, az útra kilépő gyalogost elgázoljunk. Én ennek egy némiképp egyszerűbb verziójára gondoltam, ami a követési távolság be nem tartásából eredő ráfutásos baleseteket előzhetné meg. A rendszer egy első parkolás segítő radar, illetve egy sebesség (saját) figyelő rendszer összekapcsolásából állna. Gyakorlatilag annyi, hogy az első radar folyamatosan figyeli az előttünk haladó távolságát, amit egy belső jelzőrendszer felé továbbít. A jelzőrendszer egy előre beállított skála alapján kiszámolja, hogy az aktuális sebességünk alapján, mennyi az a távolság, ami alatt biztonságosan meg tudunk állni, hogy nem ütközzünk az előttünk haladóval. AZ eredmény kijelzése is egy egyszerű lámpasor volna. Három lámpa: zöld, ha a távolság biztonságos, sárga, ha figyelmesen vezessünk, mert a biztonságos zónán belül vagyunk, piros, ha a zóna már kritikusan kicsi. Ezt a jelzőlámpát/lámpasort a műszerfalra helyezve folyamatosan visszajelzés kapunk az aktuális, optimális távolságról. Bár ezzel meg nem akadályozható, de legalább csökkenthető a száma ezeknek a baleseteknek, és az általuk okozott bosszúságoknak... Hasonló rendszerek már vannak szerte a világon, de jóval bonyolultabbak (GPS, meg sávfigyelő radar, éjjellátós, stb.), esetenként beavatkoznak a vezetésbe, ami véleményem szerint nem mindig a legjobb.
Forrás:
A jövő /nagy valószínűséggel/ meg van írva
Gondoljunk csak bele…a viliág ma abba az irányba tart, hogy az emberekről/fogyasztókról/üzleti partnerekről vagy bárhogy is hívjuk magunkat, egyre többet és többet tudjunk meg, tároljuk el. Mindezt tegyük egy helyre. Erre nagyon jó példák a különböző közösségi site-ok (iwiw, flickr, myspace, stb.) ahol képeket tölthetünk fel, adatokat (iskola, magánélet) adhatunk meg, bejelölhetjük kapcsolati hálónkat, stb. Vannak más szolgáltatások melyekkel GPS vagy mobil cellainfó alapján lekövethetjük, hogy merre járunk mi, merre a barátaink, össze is futhatunk velük, betérhetünk a legközelebbi étterembe, kávézóba. Megint mások, pl. webáruházak, nyilvántartják, hogy mit, mikor vásárolunk, esetleges visszatérő vásárlóként – a korábbi vásárlásaink alapján – már előre javaslatot tesznek, hogy mit vegyünk, mi az akciós abból a termékkörből, amit éppen vennénk. Vagy az orvosi nyilvántartások, ha ezek egyszer eljutnak a teljes online rögzítéshez, - amikor pl. otthonról lemérve a vérnyomásomat, a mérő wifin automatikusan feltölti az orvos online adatbázisába, ki is értékeli és visszajelzést ad – akkor már akár egy ember teljes életén végigkövethető lesz a kórképe, lekérhető lesz bármi adat. Az információ nagy hatalom. Egyre nagyobb, aki ezeket begyűjti, az egyre jobban tud személyre szabottan ajánlatot adni, megtalálni a vevőinek leginkább megfelelő termékeket, szolgáltatásokat. Tegyük fel, hogy egyszer lesz olyan szolgáltató, aki ezekhez az adatokhoz mind hozzá tud jutni (az érdeklődési körünkhöz, vásárlási szokásainkhoz, társkeresési kritériumainkhoz, utazási szokásaink, útvonalainkhoz, ismerőseink adataihoz, stb….), akkor ezeket az adatokat összekötve, ráeresztve egy algoritmust (ami gondolom nem lesz egyszerű…), egy komplex személyiség jellemzőt, szokásokkal, stb tud összeállítani. Ha ehhez hozzáteszünk valamiféle valószínűség számítási algoritmust is (pl. melyik az általában választott útvonal a munkába járáshoz, mi legkedveltebb nőtípus, kedvelt női parfüm, női öltözködési stílus, családi hátterem, stb.), mely adatokat oda-vissza minden résztvevőre lefuttatjuk, akkor nagy valószínűséggel meg lehetne mondani (az előbbi példát tovább görgetve), hogy pl. mikor, hol fogok találkozni a jövendő párommal, feleségemmel. Vagy más adatokat összevetve, ki lehetne számolni annak a valószínűségét, hogy mikor, hol fogunk dolgozni legközelebb, és így tovább… Persze ez nem jóslás, de gyakorlatilag azt meg lehetne mondani, hogy nagy valószínűséggel, mikor mi fog történni, mivel az emberek általában nem változtatnak a szokásaikon, berögzült családi ”örökségükön”. Mindaddig alkalmazható lehet, amíg meg nem változik az ember. Természetesen a modell pontossága attól fog függeni, hogy mennyien lesznek tagjai a rendszernek és a tagok milyen mélységű, részletességű adatokat tesznek hozzáférhetővé magukról.
Ha ezeket az információkat weben összegyűjtve egy honlapon lekérdezhetővé tesszük, akkor már kész is a "jósda". Az egyszerűség kedvéért az embereket általában foglalkoztató kérdéseket előre megfogalmazzuk csoportokba is rendezzük (pl. párkapcsolat, egészség, karrier, stb.), hogy még inkább egyszerűbb legyen a lekérdezhetőség. Gyakorlatilag erre lehet azt mondani, hogy a sorsunk meg van írva előre, persze csak akkor, ha az eddigi életvitelünket folytatjuk tovább, akár még azt is megtudhatnánk, hogy hol, mikor, és hogyan hagyjuk itt ezt a ”szép” online világot…vagy ez már a mátrix volna?? ;-)
Forrás:
http://inteoria.com/?p=43
Napenergia másképpen II.
Hőtágulási energia Itt egy másik a napenergia másmódon való hasznosítsára, bár talán még kevésbé hatékony, mit a kúpos megoldás... :-) Lehetne használni a fémek hőtágulását energia termelésre? Biztos mindenki látott már spirálrugós hőmérőt, ahol egy fém spirálra egy mutató van erősítve. A műszer - a fémen - hőmérséklet változás hatására bekövetkező tágulást használja, hogy megmutassa a hőmérsékletet. Képzeljük el ezt nagyban. Veszünk egy nagyon hosszú (100m) fémspirált, ami olyan vastag mint egy vasúti sín. Helyezzük ki a napra, mondjuk egy sivatagban, ahol 70 C fok is lehet a napi hőingadozás. Egy ilyen hosszú fémdarab (vas)esetében a tágulással járó nyúlást mozgássá is lehetne alakítani, amit aztán helyben fel is lehet használni, pl. valamilyen emelőszerkezet működtetésére, víz kiemelésére öntözéshez.... ... utánanéztem... sajna, egy 20 méteres vasúti sín esetében, 60 C fok változás 14 mm nyúlással jár, ami nem túl sok. Ha veszünk egy 100 méteres darabot, és mondjuk fele olyan vastag, még ez akkor is csak 14 mm x 5 x 2= 140 mm/14 cm. Ez nem túl sok :-) Esetleg a növekedésből eredő nyomást lehe
tne használni...
Forrás:
Napelemes bútorok
Manapság mindenhol az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használata a téma. Ilyen energiaforrás a napfény is, amit a világon sokfelé használnak már, de jórészt csak a szabadban. Mi volna, ha a paneleket bevinnénk a házba? Miért nem használjuk a lakás világítását, vagy a beszűrődő fényt energiatermelésre? Az asztalok, komódok, szekrények felülete kihasználatlan síkfelület, mely teljes alkalmas volna napelem panelek beépítésére. Ezzel egy-egy háztartásban több négyzetméternyi napelem felületet nyernénk, amivel bent is termelhetnénk energiát. ha ezekbe a bútorokba akkumulátort teszünk, akkor az általa termelt energiát eltárolva, egy hálózati csatlakozóval ki is nyerhetnénk azt. Azt gondolom, hogy ezekkel a hálózati áram használatát nélkülözve, egyszerűen pl. az asztalunkkal tölthetnénk/használhatnánk a kisebb energiaigényű eszközeinket, pl. mobilt, laptopot, olvasó lámpát, iPodot, stb. Ha ezt használnánk, akkor a környezetet kímélve még a pénztárcánkat is kímélnénk. Azt nem gondolom, hogy egy ilyen bútor olcsó lehetne, de ha megnézzük a nagyobb bútorboltok kínálatát, akkor egy jobb asztal vagy komód simán van 100-200eFt. Ebbe a kategóriába simán beleférne, és még hasznos is. (persze nem a pincelakásokban lakóknak lehet ez hasznos... :-) ) sőt! valahol olvastam... http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080728-MIT-ablak-napelem Ha ez működne rendesen, és pl. a TV kijelzője elé tennénk, akkor már duplán hasznos volna ha mondjuk a Discovery tudományos műsorait nézzük! :-)
Forrás:
http://inteoria.com/?p=217
Piezo billentyűzet
Forrás: http://index.hu/tech/2009/08/28/jonnek_a_drotnelkuli_kapcsolok/
A fenti cikkben írtakat továbbgondolva... Egyszerű lenne csinálni piezo elektromosságon alapuló billentyűzetet is. Annyit kell tenni, hogy minden billentyű gombjai alá egy ilyen piezo lapkát helyezünk, ami, ha a gombot lenyomjuk, akkor elektromos áramot állít elő, ezt egy rádiós vagy bluetooth jeladóval összekötni, ami az áram hatására keletkező jelet a számítógép felé továbbítja.
A piezo pont ezért volna jó (mint a fenti cikkben is hivatkoznak), mert a jeltovábbítást tápláló áramra csak abban a pillalantban van szükség, amikor a gombot lenyomjuk. Felesleges, hogy az eszköz folyamatosan áram alatt legyen. A piezo pont erre volna jó, mert csak akkor ad ki áramot, ha nyomás éri.
Ezzel egy vezeték nélküli, töltés és elem nélkül bármikor működő billentyűzetet lehetne csinálni. (a nem túl műszaki megfogalmazásért elnézést :-) )
forrás: http://inteoria.com/?p=45
Rajzolj billentyűzetet
A fenti ötlet egyszerre több "problémára" adna megoldást. 
Egyrészt, nagyjából feleslegesen van manapság, majd minden mobilban előlapi kamera. Videotelefonálásra, gyanítom nagyon kevesen használják, tükörnek meg hát nem a legjobb... :-) Másrészt, a mai okostelefonokhoz egyre több qwerty billentyűzetet fejlesztenek, hogy megkönnyítsék nekünk a gépelés. A kettőt összerakva, ha az okostelefonomon futna egy írás és mozgásfelismerő progi, akkor, ha a kamerát mag felé fordítom, és pl rajzolok egy billentyűzetet egy papírra, akkor azon gépelve a kamera beolvashatná a mozdulatokat, és máris írná be a telóba amit kell. Így nem kell kiegészítő billentyűzetet hordoznom, mert bármikor rajzolhatnék egyet, amúgy meg ezek a kiegészítők is eléggé kicsit, nem túl kényelmes gépelni rajtuk. Rajzolni meg akkorát rajzolok, ami kényelmes. A megvalósítással kapcsolatban több kérdés is felmerült: valami olyan színnel kell megrajzolni a billentyűt, ami eléggé kontrasztos, hogy a kamera könnyen érzékelje. Másrészt pedig a óz újjak mozgásának követését kell valahogy megoldani, azonosítani. Erre lehetne pl. használni valami erős színű gyűrűt, ami szintén a kamerának segít az azonosításban.
hm?
tovább megyek!
Ha ez a képbeolvasós kamera megoldás működne (lásd.: shoot to save ötlet),akkor a látás sérült vagy vak emberek is használhatnák oly módon, hogy az elolvasni kívánt szöveg felé emelve a telefon kameráját, az beolvasná a "látottakat", majd egy felolvasó progival fel is olvasná azt hangosan...
...
forrás: http://inteoria.com/?p=139
2D/3D touch pitt (touchpad másképp)
1.kép. Egér és touchpad helyett lehetne használni olyan beviteli eszközt mely egy infravörös 2D-s teret hoz létre (hasonlóképpen, mint a kivetíthető billentyűzetek, amiben leköve
thetővé válik a mozgás. Ebben az esetben nem kellene használni egeret, csak kihajtjuk a laptopból az érzékelőt (egy hosszanti "x" és egy szélességi "y" érzékelő) és már lehet is dolgozni. Nem számít, hogy milyen a felület. 2., 3. kép. Az előbb leirt érzékelők ("x", "y" )egy harmadik, függőleges érzékelővel van kiegészítve ("z"). A három érzékelő teng
ely segítségével már 3 dimenziós mozgás követésére lehet alkalmas. A infravörös érzékelő helyett, lehetne alkalmazni mágneses érzékelőt is, ilyen esetben a kéz mozgását egy fém gyűrűvel lehet azonosítani. ezzel a interfésszel nagyban leegyszerűsödne a 3D-s alkalmazások (autocad? egyéb..) tervezőszoftverek használata. (ha jók az információim, ilyenben már többen is gondolkodnak a világon)
Forrás: http://inteoria.com/?p=170
Shoot to save/dial - Szövegbevitel kép alapján
Miért nincs egy, a scaner-ekhez hasonló recognita jellegű, szövegbeolvasó alkalmazás mobiltelefonra is? (Lehet, hogy már van, csak én nem tudok róla? :-) ... Sokkal egyszerűbb lenne, ha nem kellene begépelni egy szöveget a telefonba, hanem lefotózva azt, a telefon átalakítaná, és beolvasná magának. Vagy akár a tárcsázásnál is, egy click to dial jellegű alkalmazás, csak itt nem a weben vagy szöveges tartalmakban megjelenő telefonszámokat lehetne tárcsázni egy kattintással, hanem azt is, ami a telefon kamerája előtt megjelenik. Ezzel nem kellene foglalkozni a szám bepötyögésével, ha épp az úton vagyunk és meglátunk egy fontosnak ítélt számot, hanem elég csak lefotózni, vagy akár csak a kamerát ráemelni, és már tárcsázható is vagy menthető e telefonkönyvbe.
Forrás:
http://inteoria.com/?p=240
hm??
